Már megint. Nem tudom, mi volt a sérelem oka, de jeleztem Icsinek, ha nem megy megbékélni az anyjához, nem lesz aki este altassa és puszilgassa a fájós lábát. Icsi ment, átölelte az anyját. Mikor látta, hogy Judit megbékél, elengedte és már emelte is a hüvelykujját, hogy…